Egy szám mindennél jobban elmondja, hol szorít most a cipő a magyar gazdaságban: a 70 vizsgált ország közül Magyarország a 68. helyen áll az üzleti hatékonyság terén, ráadásul ez az a terület, ahol idén a legtöbbet, 7 helyet rontottunk. Ez azt jelenti, hogy a vállalati működés feltételei terén szinte senki nem áll rosszabbul nálunk.
Hogyan látja ezt a Motel Next?
A vállalati alkalmazkodóképesség és a munkaerő-stabilitás nálunk konkrét, mérhető döntésekben csapódik le: hol és hogyan lakik a munkaerő, mennyire kiszámítható a működési költség, mennyire megbízható a háttér-infrastruktúra egy új telephely indításakor. Amíg az ország szintű üzleti hatékonyság javítása éveket vehet igénybe, egy gyártó cég a saját munkaerő-ellátási láncában, szállás, logisztika, betanítás, rövid távon is tud stabilitást teremteni. Ez az a terület, ahol partnerként segíteni tudunk: fix, EUR-alapú, hosszú távú szállásmegoldásokkal csökkentjük azt a bizonytalanságot, ami az országos mutatók ingadozásából fakad.
De honnan tudjuk, hogy valóban ekkora a probléma, és nem csak mi látjuk így a piacot? Az IMD (International Institute for Management Development, Lausanne) 2026-os World Competitiveness Ranking jelentése 70 ország adatait hasonlítja össze, és a számok pontosan azt igazolják vissza, amit a Győr–Komárom tengelyen nap mint nap tapasztalunk: fluktuáció, betanítási idő, munkaerő-elérhetőség. Nézzük meg, mit mond a jelentés és mit lehet ebből kezdeni vállalati szinten.
Mit jelent az „üzleti hatékonyság”?
Az IMD négy pillér mentén méri a versenyképességet: gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság és infrastruktúra. Az üzleti hatékonyság azt vizsgálja, mennyire képesek a vállalatok hatékonyan, innovatívan működni egy adott gazdasági környezetben, ide tartozik a termelékenység, a munkaerőpiac rugalmassága, a vezetési gyakorlatok és az attitűdök is.
Magyarország itt 18,7 pontot ért el, 68. helyen, messze a leggyengébb a négy pillér közül (gazdasági teljesítmény: 43., kormányzati hatékonyság: 51., infrastruktúra: 40.).
Mit csinálnak másképp a szomszédaink?
Az üzleti hatékonyság pillérben a V4-es országok nagyon eltérő irányba mozdultak el 2025-höz képest:
- Lengyelország 17 helyet javított, és a régió élére állt ebben a pillérben (47. hely)
- Szlovákia szintén javított
- Magyarország és Csehország rontott – nálunk volt a legnagyobb visszaesés a régióban (-7 hely)
- Románia 19 helyet zuhant, a régió legrosszabb eredményével zárt (69. hely)
Lengyelország nemcsak az üzleti hatékonyságban javított: a kormányzati hatékonyságban is ő javított a legtöbbet a régióban (+19 hely), és az infrastruktúrában is a legnagyobb javulást érte el (+4 hely, 37. helyre). Csehország ezzel szemben a gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság pillérben vezeti a régiót, miközben az üzleti hatékonyságban, hozzánk hasonlóan rontott. Ez azt mutatja, hogy a jó makrogazdasági környezet önmagában nem garantálja a vállalati alkalmazkodóképesség javulását.
Termelékenység, innováció, készségek
Az IMD a hosszú távú felzárkózás feltételeként a termelékenységi, innovációs és készségbeli lemaradások ledolgozását nevezi meg:
Termelékenység: A gyenge alkalmazkodóképesség (69. hely) közvetlenül a termelékenységben csapódik le, egy cég, amely lassan reagál a változásokra, nem tudja optimálisan kihasználni az erőforrásait, beleértve a munkaerőt is.
Innováció: A cégvezetési gyakorlatok problémája (63. hely) gyakran együtt jár azzal, hogy a vállalatok kevésbé fektetnek be új módszerekbe és digitalizációba – pont ezzel dolgozta le a hátrányát Lengyelország.
Készségek: A munkaerőpiaci rugalmasság szintén az üzleti hatékonyság része, ahol a betanítási idő, a fluktuáció és a munkaerő-megtartás közvetlenül mérhető vállalati szinten.
Mit jelent ez a gyártó cégeknek?
Az országos mutatók javulására évekig kell várni, de a két konkrét probléma (alkalmazkodóképesség, vezetési gyakorlatok) olyasmi, amire egy vállalat saját szintjén is tud hatni:
- A munkaerő-stabilitás nem csak bérkérdés. Ha az alkalmazkodóképesség és a vezetési gyakorlatok az ország szintű gyenge pontok, egy vállalat versenyelőnyt szerezhet, ha a saját működésében (munkavállalói körülmények, lakhatás, betanítás) kiszámítható rendszert épít.
- A lengyel példa azt mutatja, a javulás nem feltétlenül igényel évtizedes átalakulást. Egy 17 helyes javulás egy év alatt azt jelzi, hogy ezek a tényezők viszonylag gyorsan mozdíthatók, ha van rá szándék és erőforrás.
- A kiszámítható működési háttér ott számít igazán, ahol az ország szintű környezet bizonytalan. Azok a cégek, amelyek a saját kontrolljuk alatt álló tényezőket rendbe teszik, kevésbé vannak kitéve az országos szintű ingadozásoknak.
Magyarországnak mire kell jobban figyelnie?
Az IMD szerint a legfontosabb strukturális feladatok:
- Gyors, hatékony és kiszámítható kormányzás biztosítása az új kormány megalakulása után
- A megemelkedett államháztartási hiány csökkentése és az államadósság fenntartható pályára állítása
- Az uniós források biztosítása, ami összefügg a jogállamiság megerősítésével és az intézményi elszámoltathatósággal
- Diverzifikált növekedési stratégia, amely ledolgozza a termelékenységi, innovációs és készségbeli lemaradásokat
- A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás felgyorsítása, különös tekintettel a mezőgazdaságot sújtó vízhiányra és aszályra
A lengyel példa megmutatja: ezek a területek viszonylag gyorsan javíthatók, ha összehangolt erőfeszítés történik. Addig is a vállalati szintű alkalmazkodóképesség és stabilitás marad az, amit a cégek saját kezükbe vehetnek.
Amennyiben szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, iratkozz fel hírlevelünkre!
Források:
Portfolio.hu (2026.06.18.) – „Magyarország lemaradóban, hátrébb csúsztunk a versenyképességi listán” https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260618/magyarorszag-lemaradoban-hatrebb-csusztunk-a-versenykepessegi-listan-844148
IMD World Competitiveness Ranking 2026 – Hungary Economy Profile (International Institute for Management Development, Lausanne) https://www.imd.org/entity-profile/hungary-wcr/#_factor_Economic%20Performance
novekedes.hu (2026.06.) – „Friss IMD-tanulmány: hogyan alakult a magyar gazdaság versenyképessége” (V4-es országok régiós összehasonlítása) https://hirnavigator.hu/hir/10397897-friss-imd-tanulmany-hogyan-alakult-a-magyar-gazdasag-versenykepessege
